Fűtési megoldások

Hőszivattyú

Egy hőszivattyús rendszerrel megoldható egy ház fűtése, hűtése, és akár meleg víz ellátása is. A hőszivattyú használatának alkalmazásával lecserélhető, helyettesíthető a korábban használt gázfűtés, vagy villanykazán és jelentős megtakarítást biztosít. Nem mellesleg nagyon környezetbarát megoldás. Feladata tehát a hőenergiával történő gazdálkodás. Működése során a környezeti hőt hasznosítja oly módon, hogy az alacsony hőmérsékletű forrásból hőt von el, majd pedig magasabb hőmérsékleten leadja azt, mégpedig úgy, hogy az számunkra felhasználható legyen hűtésre, fűtésre. Ez által célszerű olyan hőszivattyút választani, ami nyáron hűteni, télen pedig fűteni képes ezzel egyszerre két problémát megoldva.

A működéséhez szükséges környezeti hőt, a földből, vízből, és levegőből is kinyerhetjük. Ez által a következő főbb típusokat különböztethetjük meg.

  • Talajvizes hőszivattyú,
  • Talajkollektoros hőszivattyú,
  • Talajszondás hőszivattyú,
  • Levegős hőszivattyú.

Talajvizes hőszivattyú:

Amennyiben rendelkezésre áll talajvíz a telepíteni kívánt telken, és annak megfelelő a víz minősége, abban az esetben lehet kiépíteni ezt a fajta hőszivattyút. Ebben a rendszerben szükség van egy forráskútra, ahonnan ki nyeri a talajvizet, és egy nyelőkútra, ahová visszakerül az elhasznált víz. Ennek a rendszernek az az előnye, hogy a legmagasabb hatásfokkal rendelkezik. Ezért, ha található a felszínhez közel, megfelelő minőségű talajvíz ez a rendszer választható, viszont engedélyeztetés szükséges hozzá, és nagyobb felügyeletet igényel, mint társai.

Talajkollektoros hőszivattyú:

Legbiztonságosabb hőszivattyú, beruházási és üzemeltetési költségei minimálisak, ez által a legolcsóbb rendszer. Kiépítéséhez nagy telek terület szükséges körülbelül 2-3x nagyobbnak kell, hogy legyen a telek, mint a fűteni kívánt épület. Ebben a rendszermegoldásban a földbe árkok kerülnek kialakításra, melybe a csőhurkokat kell helyezni, ezzel hasznosítva a talaj hőjét. A telepítéshez szükséges nagyobb talajmunkák miatt azoknak ajánlott, akik éppen építkezésbe kezdenek, vagy egy nagyobb felújítást terveznek.

Talajszondás hőszivattyú:

Abban az esetben, ha nincsen nagy rendelkezésre álló telek terület, érdemes szondás hőszivattyút alkalmazni. Ekkor szondákat kell fúrni a földbe, amelyek a hőt biztosítják a hőszivattyúnak. Nagy előnye, hogy mindig megfelelő meleg energiát tud biztosítani, a teljesítménye nem függ a környezeti hőmérséklettől, emiatt igen gyakran alkalmazott megoldás. A megfelelő mélységű (általában 20 méter) fúrás esetén nem szükséges bányakapitánysági engedély, mely tovább csökkenti a telepítési költségeket.

Levegős hőszivattyú:

Az egyik legelterjedtebb hőszivattyú. Működése során külső levegőt hasznosítja. Előnye, hogy bármilyen területi adottság mellett telepíthető. Kiépítési költsége a legolcsóbb. Hatásfoka viszont alacsonyabb előzőekben tárgyalt társaihoz képest, hiszen jobban hatással van rá a környezeti hőmérsékletváltozás. További előnye, hogy talajmunkát nem igényelnek, és engedélyekre sincs szükség a telepítéshez. Így kisebb felújítások esetén is jó választásnak bizonyul.

Hőmennyiség leadása:

Amennyiben a környezeti hőmérsékletet begyűjtöttük, azt átalakítottuk használható hőmérsékletűvé, azután eljutunk a hőmennyiség felhasználásához a házban.

Fontos megemlíteni, hogy a hőszivattyú működését tekintve annál inkább hatékonyabb, minél kevésbé kell felfűteni a házban keringő vizet. Ezt azzal érhetjük el, hogyha gondoskodunk a falak megfelelő szigeteléséről és a jó nyílászárók használatáról. Ez által kevesebb energia szivárog el a házból, könnyebb dolga van a hőszivattyús rendszernek.

A legoptimálisabb választás a felület fűtés alkalmazása. Ilyen a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés. Előnye, hogy kisebb hőfok mellett is ugyanazt a hőérzetet tudja biztosítani, mint például egy konvektoros, radiátoros fűtőtest.

A hőszivattyú működéséhez elektromos áramra van szükség. A hőszivattyúk jellemző paramétere, a COP szám, azaz jósági fok, ami megmutatja, hogy a befektetett energiából mennyi fűtési energia nyerhető ki a rendszerből. Tehát ha a COP érték például 4, ami gyakori érték egy hőszivattyú működése esetén, akkor az azt jelenti, hogy 1kWh befektetett energiával 4kWh fűtési energia nyerhető ki.  Szemben az elavult fűtési rendszerekkel, ahol ez az érték az 1-et sem éri el. Fontos megjegyezni, hogy egy készüléket nem lehet egyetlen COP számmal jellemezni, mivel működése során a hőmérséklet változásával különböző értékeket vesz fel. Éppen ezért a készüléken feltüntetett szám egy átlagos értéknek felel meg. Annál nagyobb a COP szám minél kisebb a fűtési hőmérséklet és a környezeti (levegő, talaj) hőmérséklet különbsége. Összességében tehát minél magasabb a COP érték, annál hatékonyabb a rendszer.

A hőszivattyú villamos energia ellátása az egyetlen olyan része, ami nem megújuló energiaforrást hasznosítja. Használatukra kedvezményes áramtarifa ún. H Tarifa igényelhető, mely körülbelül 60%-a a hagyományos tarifának. Viszont amennyiben egy megfelelően méretezett napelemes rendszerrel kombináljuk, az üzemeltetése akár ingyenessé is válhat, ezzel tovább növelve az ingatlan értéket.

Összességében elmondható, hogy régi, és új építésű házak ellátásra is alkalmazható.

Egy új építésű ház esetén, ahol figyelembe kell venni a gázfűtés kialakításának költségét, a klíma beszerzésének költségét kiszámolható, hogy azok beruházási költségei nem sokban térnek el egy hőszivattyús rendszer telepítésének költségeivel. A hőszivattyú pedig mindkettő funkcióját egyben ellátja, és a működése során üzemeltetési költsége viszont már jóval alacsonyabb az előzőekben leírt COP értéket látva, nem mellesleg környezetbarát megoldás.

Amennyiben nem új építésű házra történik kivitelezése, úgy a meglévő rendszerre rákapcsolódva működik.

Ezeket látva elmondható, hogy a megtérülési ideje viszonylag rövid egy hőszivattyús rendszernek. Onnantól kezdve sokkal kevesebb üzemelési költséggel, vagy a megfelelően méretezett napelemes rendszerrel akár ingyen is üzemeltethetjük a ház fűtését, hűtését, meleg vízellátását. Tehát minimalizálja a rezsiköltséget. Továbbá, mivel energiájának döntő többségét a környezetből szerzi, így függetlené válik a nyersanyagok növekvő árától, és egy környezetbarát, környezetkímélő hő ellátó megoldást biztosít.

Klíma

Napjainkban számtalan háztartásban megtalálhatóak a légkondicionáló, klíma berendezések. Alkalmazásukat tekintve két fő funkcióra oszthatóak: hűtési, fűtési feladatok ellátása. A klímák elterjedésének okát a környezeti viszonyok megváltozása tette szükségessé.

Telepítése legelterjedtebben még a hűtési funkció ellátása miatt történik.

A városokban nyáron egyre növekvő hőség tapasztalható, az estére lehűlő levegő ellenére, a beton falakból, utakról tovább sugárzik a hő. Ennek következtében alkalmazkodnunk kell a változó hőmérsékleti viszonyokhoz, melyet legegyszerűbben a klímával tudunk megoldani.

A nem megfelelő, túl magas hőmérséklet szervezetünkre is károsan hat, egészségügyi problémákat okozhat. A hőség miatt koncentráló képességünk csökken, de a még esténként tapasztalható hőség is gondot okoz az elalvásban, alvászavart okozva.

Ezekre a problémákra tökéletes megoldást kínál a klíma, mely rengeteg előnnyel rendelkezik:

Rendkívül gyorsan elérhető vele a kívánt hőmérséklet, azt könnyedén tarja a megfelelő értéken, ennek következtében nincs nagy hőmérsékletingadozás üzemeltetése során. A legtöbb klíma felszerelhető wifi modullal, ez által a klíma egy telefonról is egyszerűen vezérelhetővé válik. Akár a munkából hazafelé tartva is bekapcsolható, kívánt hőmérséklet beállítható, így hazaérkezve már megfelelő hőmérsékleten vár a szoba vagy lakás.

Megfelelő szűrő berendezéssel vannak ellátva, ezáltal megvédi a lakást a kinti szennyeződésektől és a portól, de a pollenanyagokat is kiszűri, a szűrőbetétet célszerű évente egyszer tisztítani, melyet szakember végez, ennek költsége csak minimális.

A klíma használata nem csak családi házak esetén célszerű alkalmazni, hanem üzletekben, irodákban is. Hiszen azzal, hogy nyáron egy üzletben klíma üzemel, úgy szívesebben tartózkodik a vásárló az boltban, esetlegesen több időt tölt ott el, nagyobb eséllyel vásárol több dolgot.

Jelenleg még kevésbé terjedt el a klímák fűtési funkciója. Pedig ezek a berendezések manapság nem csak hűtésre alkalmazhatók, mint a legtöbb régebbi típusú klíma berendezés. Az inverteres klímák nagy megbízhatósággal, akár -15,-20°C fok mellett is megfelelően használhatóak fűtésre is.

Egy ház területének felmérésével, és az arra jól méretezett klímákkal, akár egy teljes lakás téli fűtése is megoldható. Nagy előnye, egy új ház kialakításánál, hogy nem igényel gépészetet, nincs szükség külön helyiség kialakítására ahová a különböző tartályok, kazánok kerülnének elhelyezésére, így sok hasznos alapterületet spórolhatunk meg. Továbbá nem szükséges kéményt kiépíteni, ezzel azok karbantartását, ellenőrzését, és további költségeket megtakarítva.

Rendkívül gyorsan, egy nap alatt felszerelhető, villamos hálózatra csatlakozik, elektromos árammal működik, tehát ha az egész ház fűtésére kívánjuk használni, akkor nincs szükség a gázvezetékek bevezetésére a lakásba, így azok költségeivel sem kell számolni.

További nagy előnye a klíma rendkívül minimális karbantartási költsége, és az esetleges keletkezett hibák javítási költsége. Szemben például egy padlófűtéses rendszerrel, ahol, ha valamilyen probléma, meghibásodás lép fel az egész padlószerkezetet bontani kell. A klímát akár évi egyszeri alkalommal is elég megfelelő módon kitisztítani, melyet szakember végez el. A korszerű légkondicionálók rendkívül halkan dolgoznak, hiszen a zajosabb eleme az inverter, házfalon kívül helyezkedik el.

Ezeket látva elmondható, hogy a klíma használata gazdaságos, költséghatékony, és környezetkímélő megoldás mind a hűtési, mind a fűtési megoldást tekintve. A klímákhoz szükséges villamos energia továbbá fedezhető akár egy napelemes rendszerrel történő kombinált használattal, így még inkább csökkenthető az üzemeltetési költsége. Viszont amennyiben a kellő mennyiségű napelemre nincs lehetőség, úgy tisztán a hálózatból vételezett energia esetén az áramszolgáltató lehetőséget biztosít egy úgynevezett H tarifás kedvezményes áramszolgáltatói díjszabásra, amely a téli időszakban igényelhető a klímára kötött mérőórával, így több tízezer forint is megspórolva.

Infrapanel

A fűtéskorszerűsítés legegyszerűbben megvalósítható módja az elektromos árammal működő infrapanellel történő fűtési módszer alkalmazása. Komolyabb szerelési, bontási munkálatok nélkül rendkívül gyorsan felszerelhető. 230 V feszültségről működő, konnektorra csatlakoztatható eszköz. Kényelmi szempontból is ideális választás, hiszen nincs szükség az eszköz karbantartására.

Az infrapanel tulajdonképpen egy tábla alakú fűtőtest melynek vastagsága általában 2cm körül van. Elhelyezése történhet a mennyezetre, ez által egyenletes hőleadást biztosítva a teljes szobára, valamint amennyiben nincs lehetőség mennyezeti telepítésre például a szerkezete miatt, úgy oldalfalra is helyezhetők a panelek.

Működése az infravörös sugárzáson alapul, a távoli infravörös tartománynak nincsen se fénye, se káros mikrohullámú sugárzása tisztán hőt közöl, ezt a tulajdonságát használja ki.  Ennek következtében hatásfoka közel 100%, nincsenek számottevő veszteségek.

Az infrapanel nem a levegőt melegíti, hanem az általa keltett sugarak a szilárd tárgyakban nyelődnek el azokat felmelegítve. Ez az egyik nagy előnye a hagyományos fűtési módszerekkel ellentétben, ahol magát a levegőt melegítjük. Abban az esetben a levegőhöz képest a tárgyak hidegebb hőmérsékletűek, ezért a környezetükből hőt vonnak el, hűtve ez által a levegőt. Míg az infrapanel esetében először a tárgyak felmelegítése történik, és a felmelegített tárgyakon keresztül a levegő is melegítésre kerül.

Ennek következtében akár 3-4°C magasabb hőérzetet biztosít, ugyanazon a hőmérsékleten, mint például egy konvektoros fűtés esetén.

Az által, hogy a tárgyakat melegíti fel, amikor kikapcsol az infrapanel a meleg tovább megmarad a szobába, hiszen a felmelegített tárgyak tovább tarják hőmérsékletüket, később hűlnek ki. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ekkor a szobában található tárgyak érzésre is melegebbek lennének, ugyanazt a hőmérsékletet érzékeljük megfogásukkor, mint a szoba levegőjének hőmérséklete azzal a különbséggel, hogy hagyományos fűtési módszernél a tárgyak hidegebbek maradnak.

Különösen alkalmas nagy belmagasságú helyiségek fűtésére, hiszen míg a hagyományos fűtési módszerekkel a levegőt fűtjük, és a meleg levegő felfele áramlik, ez által elsőként a szoba tetejét, és azon területét fűtjük fel, ahol sosem tartózkodunk. Valamint akár több Celsius fokos különbség is lehet egy szoba felső, és alsó levegő hőmérséklete között. Ez által, hogy az infrapanel nem közvetlen a levegőt melegíti ez a fajta probléma is elkerülhető, egyenletes hőmérséklet érhető el az adott helyiségben. Fűtési módja révén a porkeringetés veszélye sem áll fent, hiszen nem történik levegőkeringetés az eszköz használatával.

Fogyasztása tulajdonképpen csak a ház szigetelésén múlik, hiszen így, hogy a tárgyak is felmelegítésre kerülnek nincs, ami tovább elszívná, hűtené a levegő hőmérsékletét csak a külső környezet felé elszökő meleget kell pótolni.  A ház minél jobban tarja a hőt, annál kevesebbszer kell bekapcsolnia a panelnek. Általánosságba elmondható egy jó szigetelésű házban, hogy fogyasztása nagyon energiatakarékos.

Magának a panelnek a teljesítménye külön nem szabályozható, bekapcsolásakor mindig a névleges teljesítményt adja le. Ez nem azt jelenti, hogy a végtelenségig melegíti a helyiséget, a kívánt hőmérséklet beállítása egy programozható termosztáton keresztül történik, így minden szoba külön vezérelhető, különböző hőmérsékletűre beállítható.

Viszonylag alacsony beruházási költséggel beszerezhetőek. Megfelelő méretezéssel egész lakás felfűtésére is alkalmas lehet. Mivel közvetlenül a fűteni kíván szoba mennyezetére, vagy falára történik az elhelyezése, így nincs szükség gépészetre, gépészeti helyiségre, értékes területeket megspórolva ez által.

A szoba gyors felfűtésére képes, így előnyös lehet akár szállodák, panziók szobáinak felfűtésére is, ahol egy váratlan foglalás esetén kell gyorsan felfűteni a szobát a vendég számára. Alkalmas lehet továbbá nyaralók, hétvégi házak fűtésének ellátására is, ahol többnyire nincs kivezetve gázfűtési lehetőség, és csak ideiglenesen tartózkodunk emiatt nem szükséges komoly gépészeti rendszer kialakítása.

Napjainkban elmondható, hogy habár még a gáz ára alacsonyabb az áramhoz képest. A beruházási költségeket tekintve viszont sokkal olcsóbban kialakítható közvetlenül környezetet nem szennyező, és szinte bárhol elhelyezhető fűtési lehetőséget kínál az infrapanellel történő fűtés. Ahogyan minden elektromos árammal történő fűtési módszernél úgy itt is igaz, hogy napelemes rendszerrel kombinálható, emiatt üzemeltetési költsége jelentősen mértékben, akár nullára csökkenthető.

Az előzőekben ismertetettek alapján tehát érdemes fontolóra venni az infrapanel kínálta lehetőségeket, amennyiben fűtéskorszerűsítésben, építkezésben gondolkozunk, amikor nem állfent gázhálózat a rendelkezésünk, vagy éppen gyorsan fel kell fűteni egy adott helyiséget.

Norvég panel

A norvég panel, ahogyan a nevével is utal rá a skandináv ország egyik elterjedt fűtési módszere, mely egyre inkább nyer teret magának többi országban is.

Működéséhez elektromos áramra van szükség. A konvekciós fűtési elven alapul, tehát a berendezés alján beáramlik a hideg levegő, ott egy fűtőbetéten keresztül haladva felmelegszik, és mivel a meleg levegő felfelé áramlik, a készülék tetején távozik a felmelegített levegő. A fűtőbetét egy kerámia magos betét mely egy fémötvözetet tartalmaz. Működése közben soha sincsen izzásban, ez által egy nagyon biztonságos működést eredményez, és mivel nem izzik így nincsen olyan kellemetlen égett por szag sem, mint például amit egy konvektor esetében tapasztalható.

Legtöbb esetben rendelkezik a panel egy saját elektronikus termosztáttal, így amikor a szoba hőmérséklete elérte a megfelelő hőmérsékletet a termosztát kikapcsolja a fűtést. A termosztát révén az apró hőmérsékleti változásokra is reagál. Mivel gyorsan reagál a hőmérsékletváltozásra, könnyedén stabil hőmérsékleten lehet tartani a helyiséget. Ez által egy hatékony energiafelhasználást biztosít, hiszen kevesebb energiát igényel szinten tartani az adott hőmérsékletet, mint újra, és újra hidegebbről felfűteni. Általában 40-60 °C közötti hőmérséklet mérhető a fűtőtest kimeneti oldalán. Az egyéni elektronikus termosztátoknak köszönhetően minden helyiség hőmérséklete külön állítható.

Mivel nem tartalmaz semmi féle ventillátort, vagy motort csak a hőáramlást használja ki működése során, ez által rendkívül halkan, zajmentesen üzemel. Nem szívja, nem kavarja fel a port sem. Karbantartást nem igényel, estleges meghibásodása esetén is könnyebben szerelhető, javítható, mint egy konvektoros, vagy padlófűtéses rendszer, ahol egy komolyabb meghibásodás esetén az egész padlót fel kell szedni.

Elhelyezése a fűteni kívánt helyiség falára történik. Mennyezetre, padlóra nem szerelhető, hiszen, ha a padlóra helyeznénk el, nem tudná a megfelelő mennyiségű hideg levegőt megkapni alulról a rendszer. Legjobb hatásfok az ablakok alá történő telepítéssel érhető el. Nagyon gyorsan kiépíthető, egy nap alatt felszerelhető, pár csavarral falra rögzíthető, tömege meglehetősen kicsi. Egy fázisról működtethető, a konnektorba dugva, már üzemképes is, de egy megfelelő kialakítás esetén, nincs szükség konnektorra sem, a hálózatra közvetlen ráköthető.

A ház megfelelő szigeteltsége esetén alkalmazható fő fűtési rendszernek is. A beruházási költsége igen alacsony, hiszen elektromos árammal működik így nincs szükség gázcsövekre, kéményre a működéséhez melyek kiépítési költsége rendkívül magas, továbbá nem igényel gépészetet, gépészeti helyiséget sem, mely egy új ház építésénél fontos szempont lehet, hiszen hasznos alapterültet nyerhető vele.

Alkalmazható továbbá kiegészítő fűtésnek is. Amennyiben a lakás rendelkezik már egy fűtési rendszerrel, de például még nem szeretnénk minden szobát fűteni, vagy panelház esetén még nincs bekapcsolva a központi fűtés, viszont már melegebb hőmérsékletű szobára lenne szükség.

Ideális nyaralók, hétvégi házak fűtésére is, ahol csak időszakosan tartózkodunk, és nincs szükség, vagy akár lehetőség sem a drága gázfűtés kialakítására, viszont elektromos áram rendelkezésre áll.

Az újabb modellek már rendelkeznek WiFi-s vezérlési lehetőséggel. Emiatt még kényelmesebben beállítható a kívánt hőmérséklet akkor is, ha nem tartózkodunk éppen az adott helyiségben, így még hazafele menet is bekapcsolható a fűtés, hogy a házba érve már a megfelelő meleg fogadjon. Ez nagy előnyt jelent egy üdülő ház esetén is, ahol nincs szükség arra, hogy az egész fűtési szezonban üzemeljen a fűtés, de azt szeretnénk, hogy ne a megérkezés után kelljen felfűteni az egész lakást.

Habár az elektromos árammal való fűtés napjainkban még drágább, mint a gázzal való fűtés. Viszont a norvég panelek is összekapcsolhatók napelemes rendszerrel. Ennek következtében üzemelési költségük csökkenthető, de egy megfelelő méretezésű napelemes rendszerrel akár nullára csökkenthető üzemeltetési költsége.

Napkollektor

A napkollektorok hasonlóan a napelemekhez napnak az energiáját hasznosítja. Viszont szemben a napelemmel nem villamos energiát állít elő, hanem a napsugárzást közvetlenül vízmelegítésre, ez által kiegészítő fűtésre, használati-melegvízre (pl. fürdővízre) hasznosítja.

A napkollektorokat két fő típusra oszthatjuk:

  • Síkkollektor,
  • Vákuumcsöves napkollektor.

A Síkkollektor régebben forgalomban lévő típus. Külsőre egy fekete táblára hasonlít. Felépítését tekintve előröl egy üveglap határolja, mely mögött található egy fekete napsugárzás elnyelő fekete réteg úgynevezett abszorber felület. Ezen a rétegen helyezkedik el egy csőrendszer, mely a napsugárzás hatására az abszorber réteggel együtt felmelegszik. A csőrendszer a napkollektor hasznos része, benne melegszik fel az a folyadék melyet majd később fűtésre, vagy használati-melegvízre alkalmazunk. E mögött pedig már a napkollektor hátsó szigetelő rétege található, mely a hőveszteségek csökkentésére szolgál. Így megkapva egyfajta doboz szerkezetet.

Kialakítása miatt mivel nem csak a hasznos csőrendszert melegíti a nap, veszteségek lépnek fel. Így hatásfokuk is alacsonyabb, mint a vákuumcsöves kollektoroknak.

A vákuumcsöves napkollektorok egy újabb technológiát megvalósító típusok, melyet a veszteségek csökkentésére hoztak létre. Felépítését tekintve egymás mellett elhelyezett üveg vákuumcsövekből áll. A vákuumcsöveken belül található a fekete hőelnyelő abszorber réteg. Így csak a csövekben haladó folyadék kerül felmelegítésre. A csövek végén egy gyűjtő cső található, ahonnan történik az energia átadás a keringtető rendszernek

Általános jellemzőjük, hogy magán a napkollektoron kívül egy elmenő, és egy jövő csőrendszerrel rendelkeznek, melyek a keringést valósítják meg. Ezek egy szivattyúra csatlakoznak, ami a cirkulációt biztosítja. Egy automatikával vannak felszerelve, melynek feladata a hőmérsékletfigyelés, ez által indítva a szivattyút és keringést, hogyha megfelelő hőmérsékletet érzékel a napsugárzás által melegített közegben. Innen a folyadék szintén csöveken keresztül egy tárolóba kerül elvezetésre, ahol az átadja a hőmérsékletét, melyből majd használható meleg víz, fűtővíz nyerhető ki. A tároló jó szigetelő képessége miatt tovább tarják a víz melegét, hogy azt esti órákban is hasznosítani lehessen.

Általánosságban elmondható, hogy a napkollektorokat nem fő fűtési rendszerként célszerű alkalmazni, hanem a tavaszi, őszi időszakban átmeneti fűtésként. Segítségével kitolható a fő fűtési rendszer bekapcsolási ideje. E mellett természetesen a téli időszakban is kiegészíti a fűtést, ezzel jelentős költségeket megspórolva, valamint használati-melegvíz ellátási funkciója sem elhanyagolható.